Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Híres emberek szaftos sztorik nélkül

Híres emberek szaftos sztorik nélkül

Bulvárhírek? Celebsztorik? Sokan imádják a népszerű emberekről szóló információkat, mi most megmutatjuk, hogy nemcsak a szaftos történetek lehetnek érdekesek, hanem a komolyabbak is. Sőt, az is lehet, hogy valakinek a neve nem mond semmit számunkra, a teljesítménye, a hatása mégis elismerésre méltó... Álljon itt néhány inspiráló gondolat Szekrényessy Kálmánról, Friedrich Wilhelm Herschelről, Sean Conneryről és Lionel Martinról.

Sok híres ember van, aki életével, teljesítményével, akár csak egy mondatával példát adhat nekünk. Van-e olyan, akinek ha megemlítjük Szekrényessy Kálmán nevét, akkor elismerően csettint és azt mondja, no igen, az ő története, hogy egy hobbi is hozhat nemzetközi elismerést, főleg, ha olyan kitartás, szorgalom társul mellé, mint amilyen az övé volt? Szerintem kevesen csettintettek. Pedig az első hazai nemzetközi távúszóversenyt, amelyet 1887-ben rendeztek meg a Balatonon, bizony Szekrényessy Kálmán nyerte meg. Szekrényessy katonatisztként edzett az uszodákban, sok helyen népszerűsítve az úszósportot, és bizonyítva kiváló úszótudását. Például Konstantinápolynál átúszta a Boszporuszt, majd 1877-ben a szuezi tengeröblöt is. Neked van hobbid? És megmutatod másnak is a hobbid jótékony hatását?

 

Természetesen nem ismerhetünk mindenkit, de ha valakinek a neve nem mond semmit számunkra, a teljesítménye még lehet elismerésre méltó. A híres ember történeteknek többnyire ez a lényege. Lehet, hogy szinte mindenki ismeri azt, akiről szó van, lehet, hogy csak egy szűk kör, de amit letett az asztalra, hatása egyetlen emberre, egy csoportra mintaértékű lehet, sőt, gondolatai, filozófiája, nehézségei, megküzdései analógiát teremthetnek álmainkkal, terveinkkel, veszteségeinkkel, aktuális élethelyzetünkkel. A zenetanár,  zeneszerző és orgonista Friedrich Wilhelm Herschel (1738-1822) élete úgy alakult, hogy bár Németországban született, később Angliában telepedett le, remekül megtanulta az angol nyelvet és itt hódolt szenvedélyének a csillagászatnak. Hobbiból távcsöveket épített (életében összesen négyszázat, teleszkópjai igen keresettek voltak a csillagászok körében), az egyikkel fedezte fel az ókor óta az első „új” bolygót, az Uránuszt, majd annak két holdját is „megtalálta”. Hogyan hat ránk ez a történet? Van-e olyan új dolog, amit mi megtanulnánk, kipróbálnánk? Mihez tudunk kezdeni, ha valami olyan változás történik velünk, amely ellehetetlenít? (Például egy idegen országban, nyelvtudás nélkül kell élnünk?) Hogyan, milyen módszerekkel tudjuk elfogadtatni magunkat egy új helyzetben? Akkor is, ha nem vagyunk orgonisták a csillagászok között.    

Nézzünk egy ismertebb nevet. Eszembe jut például Sir Thomas Sean Connery (1930-) sztorija. Röviden csak úgy ismerjük, hogy Sean Connery, aki ismert, Oscar-díjat, Golden Globe elismerést és BAFTA díjat kapott skót színész és producer. Legismertebb alakítása az első James Bond mozifilmben volt, és összesen hét Bond részben játszott. Csakhogy korábban Sean Connery lelkes focista volt, a hatvanas évek elején szerződést ajánlottak neki, heti 25 angol fontért, majdnem elcsábult, de végül nem vállalta. „Rájöttem, hogy egy focista a harmincas éveire kiöregszik, és én akkor már 23 éves voltam. Elhatároztam, hogy inkább színész leszek, ahol később is terem babér, és ez lett életem egyik legokosabb lépése.” Milyen hasznos lenne, ha sok fiatal hallaná ezt a sztorit pályaválasztáskor vagy akár idősebbek is pályaváltás során.

 

Azok közül, akiknek a Lionel Martin név ismerősen cseng, sokak csak úgy gondolnak rá, mint a legendás brit Aston-Martin márka névadójára és alapítójára. Pedig élete ennél lényegesen gazdagabb sikerekben, sőt, kudarcokban is. Nem csak versenyzőként ért el sikereket – emberi kvalitásainak, természetének köszönhetően kedvelt, népszerű ember volt. Nem véletlen, hiszen nagy tempót diktált, ugyanakkor szerette a sört, szeretett másokat megtréfálni, bulizni, miközben mindig, mindenkinek segített, ha a szükség úgy hozta. Óriási volt a népszerűsége, amit tovább növeltek különféle díjai, rekordjai. A kilencszázas évek elején vette meg első motorral ellátott kerékpárját, pontosabban motorját, s azonnal újabb szerelembe esett. De a kerékpárról sem mondott le, sőt, egy harmadik fajta kerekes eszközt is kipróbált – tricikli-versenyzőként is debütált. 1903-ban azonban már üzletemberként is kipróbálta magát: egy kerékpáros társával közösen kizárólagos regionális koncessziót szerzett két járműmárkára. Egyre inkább beleszeretett az autókba.

Négykerékre azonban csak akkor váltott, amikor 1915-ben állandóan kiújuló lumbágója miatt az akkori nagy hírnévnek örvendő és széleskörben ismert kerékpárversenyző szinte rákényszerült a kényelmes utazási és versenyzői körülményeket biztosító autókra. Az általa képviselt autómárkákat népszerűsítendő száguldozott keresztül-kasul az országban – igaz, némi kihagyással, mert jogosítványát egy időre gyorshajtás miatt bevonták, illetve vétkes vezetőnek mondta ki a bíróság, amelynek idézésre sem jelent meg. Ekkor ismét visszatért a kerékpárokhoz, igaz, csak a magánéletében. Karrierjét a lelkesedés, a sikerek és kudarcok feldolgozása jellemezte, az állandó cselekvésiösztön, és a folyamatos tettvágy hajtotta. Vajon te milyen dolgokat tudsz ilyen végtelen szenvedéllyel csinálni?

Végiggondoltad-e az életed következő 1, 5 illetve 10 évét? Mit akarsz kapni rövid-, közép-, és hosszútávon az élettől? Mi az, amiről képes vagy lemondani egy nagyobb álomért? Hogyan tervezed a pályafutásod? Mennyi időt szánsz arra, hogy leltárt készíts a lehetőségeidről és végiggondold a jövőd? A gondolkodást és a dolgozást kezd magadon!