Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

A nagy kérdés: hiszel magadban?

A nagy kérdés: hiszel magadban?

Gondolkodtál már, hogy tulajdonképp mi is a hit? Belső meggyőződés, bizalom, hűség valami, valaki iránt. Akár láthatatlan dolgokban való bizakodás, egészséges pozitív hozzáállás reménylett dolgokhoz. Te mennyire vagy hűséges és bizakodó önmagad iránt? És mennyire hiszel magadban? Ha rád fér egy kis erősítés ezen a téren, akkor íme néhány praktikus és hasznos tipp.

1. Tűzz ki inspiráló, de reális célokat! A kis lépések technikája nagyobb eséllyel segít, hogy el tudj érni célokat, mintha nagy vágyakat forgatsz a fejedben lemondóan: "áá, ez nekem úgy sem sikerül!". A reális cél elérhető, belátható távoságra van és mérhető.     

2. Örülj a már elért eredményeidnek, ünnepeld meg ezeket, hagyd, hogy épüljön tőlük az önbizalmad! Sokan csak legyintenek múltbéli sikereikre, mondván, hogy az természetes. Amiért megdolgoztál, az nem természetes, hanem a munkád gyümölcse. Nézz ezekre a gyümölcsökre, mint a kincseidre, elérted, megküzdöttél értük, a tieid, légy rájuk büszke!   

3. Gondold át, hogy amikor nem értél el egy célt, az vajon miért történhetett? Ne a bűnbakot keresd másban vagy magadban, hanem a tanulságot. A múlton rágódni felesleges időkidobás és energiavámpír dolog. Tanulj inkább a kudarcokból, és ne engedd, hogy a csüggedés elnyomja a benned lévő pozitív energiákat!

 

 

4. Reális elvárások alapján ítéld és kritizáld a sikereid és a kudarcaid is! Ne csak az elmúlt hónapokra koncentrálj, menj vissza az időbe, s nézd meg az elmúlt 2-3 évet, milyen eredmények vannak a hátad mögött, mi mindenre voltál képes eddig? És ezt vajon milyen jó tulajdonságaidnak, erényeidnek, ismereteidnek köszönheted? És még milyeneknek? És még? 

5. Hallgasd meg mások kritikáit, gondolkodj el rajtuk és tanulj belőlük, de ne hagyd, hogy a kritikák a földbe döngöljenek! Ha nem tetszik amit a másik mondott, kérdezd vissza: hogyan lesz hasznos számodra ez a kritika, mi az, amit megtegyél szerinte ahhoz, hogy fejlődj? Ezzel a kritizálót is inspirálni tudod, hogy ne üres minősítést adjon, hanem hasznos visszajelzést, illetve neked sem kell alulértékelve érezned magad. 

6. Adj időt és energiát másoknak! Aki képes empatikusan másokra figyelni és másokkal törődni, az elégedettebb lesz önmagával. Akiben megbíznak, akinek a szavára adnak mások, az maga is hihet és bízhat önmagában! Dicsérj meg akit csak lehet és megérdemli! Másoknak elismerést adni, jó érzés, sikerélmény.

7. Ne add fel az álmaid csak azért, mert esetleg még nem ott tartasz a megvalósításukban, ahol rég szeretnél! Ha elbizonytalanodsz, keress olyan eszközöket, módszereket, embereket, akik tovább töltik a hitedet és inspirálnak! Lehet, hogy egy inspiráló beszélgetés segít, önmagadba mélyülés, vagy egy ima ad támaszt, lehet, hogy néhány idézet, vagy épp ez a cikk.  wink Ne add fel! Inkább a célok sikertelensége okozzon csalódást, mint a céltalanság fokozza a közönyöd.

 

 

8. Ne ijedj meg egy mélyponttól! Ezek úgy működnek, mint futás közben a holtpont, ha átlendülsz rajta, akkor újult erővel, friss energiával leszel képes folytatni az utad. Ha mélyponton vagy épp, nem tudod, hogyan tovább, akkor 3 kérdést tegyél fel magadnak és írd le a válaszaid: 1. Mi az, ami most nagyon jól esne és megtehetsz magadért? 2. Milyen apró és tényleg nagyon kis lépés segítene abban, hogy úgy érezd: haladsz? 3. Ha a mostani helyzetedről egy marslakónak mesélnél, szerinted ő mit javasolna neked? A válaszok leírása után tedd el a lapot vagy zárd be mentés után a fájlt és aludj rá egyet, vagyis akárhány óra van, csak másnap reggel nyisd meg újra és olvasd el a mondataid. A leírtak alapján, mi ad számodra okot az optimizmusra?     

9. Bármilyen szem-, és fülsértő, idegesítő mondat is lehet ez: hidd el, a krízis jó dolog! Csak amikor benne vagyunk, képtelenség ezt örömmel hallani. Ésszel nyilván értjük az üzenetét és igazságát, ám a lelkünk tehetetlen. Ennek ellenére tudnunk kell és biztatni önmagunkat, hogy ez a cselekvőképtelenség csak átmeneti állapot, helyére hagynunk kell, hogy lassan beszivárogjon a hit és a remény, van kiút, talpra tudunk állni… És ha nem vagy krízisban, akkor pedig semmi okod hitetlenkedni, bízz magadban és gondold át: kinek tudsz adni a hitedből és az energiádból?